Wieszt József

Repülés

Maga a csoda, hogy odafenn maradhat

egy tárgy, amit ember épített.

Mindig csodáltuk a repülőgépeket.

A legérdekesebbek a vitorlázók voltak,

remegő szárnyakkal, halkan húztak el felettünk,

árnyékuk átsuhant udvarunkon, némán.

Csodálattal bámultuk hasát, szárnyát,

remegő csűrőlapját, a pilóta mosolygó arcát,

mikor földet ért, s mi körbeálltuk.